A téma értékelése:
  • 0 szavazat - átlag 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
változások 2018
#1
Sad 
Hát nem tudom, nagyon próbálom értelmezni, kutakodni, mégis kire vonatkozik ez a törvény ügyfeleim közül, de nem tudom pontosan.
Pl: kisközértesre vonatkozik? Ha számlát kér valaki akkor megadja a nevét címét, ezt már adatkezelni kell?
webáruház, marketing ez világos, de a többi homály.....
Válasz idézéssel
#2
Most találtam,

2018. május 25. napjától kell alkalmazni az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletét Magyarországon is [az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, a továbbiakban: Rendelet vagy GDPR].
A személyes adatok kezelésének kézenfekvő területe a munka világa, hiszen egy magánszemély felvételétől kezdve annak „nyugdíjba vonulásáig” kötelező a cégeknek bizonyos személyes adatokat kezelni.
Személyes adatnak minősül a Rendelet alapján az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; így például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező, képmás.
A magyar Infotv. megfogalmazása is nagyon hasonló: személyes adatnak kell tekinteni bármilyen, az érintettel kapcsolatba hozható adatot vagy az adatból levonható következtetést. Ennek értelmében személyes adatnak minősül többek között a jelentkező neve, életkora, azonosító számai, telefonszáma, e-mail címe, lakhelye, gazdasági, kulturális érdeklődési köre, gyakorlatilag a legtöbb, a nyilvánosan elérhető oldalakon kezelt adat.
A személyes adatok körén belül létezik egy még inkább védett csoport, a személyes adatok különleges kategóriája, amely adatok a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utalnak, valamint ide tartoznak a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok – például ujjlenyomat –, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok is. A különleges személyes adatok ismerete azért fontos, mert ezek kezelésére szigorúbb szabályok vonatkoznak.
A munkaviszonnyal kapcsolatos adatkezelésnek három fázisát különíthetjük el:
1. a munkaviszony létesítéséig kezelt személyes adatok,
2. a munkaviszony létrejöttével és annak fennállása alatt kezelt személyes adatok, és a
3. munkaviszony megszűnését követően kezelt személyes adatok.
 
Mindhárom fázisban érvényesülnie kell a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) általános szabályának, miszerint a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A jelen cikk a munkaviszony létesítéséig megszerzett személyes adatok kezelésének mikéntjét kívánja bemutatni.
A munkaviszony létesítése előtt kezelt személyes adatok
Egy humánerőforrásért felelős munkatárs egyik legfőbb feladata a cég nyitva álló pozíciójára való megfelelő jelölt kiválasztása, ugyanis – különösen néhány „hiányszektorban” – egy új kolléga interjúztatása, majd felvétele esetén betanítása költséges feladat és csak hosszabb távon történő alkalmazás esetén térül meg.
Nyilvánossá tett személyes adatok
A legmegfelelőbb jelölt felkutatása érdekében a vállalat felelős munkatársai már nem csak az önéletrajzot kérik el, de az interneten fellelhető valamennyi releváns információt – pl. Facebook és LinkedIn profilokat – feldolgozva próbálják „szűrni” a jelentkezőket. Kérdés azonban, hogy minden nyilvánosan elérhető adat felhasználható-e ebből a célból, nem kell-e a cégeknek önmérsékletet gyakorolniuk az álláskeresők magánéletének tiszteletben tartása miatt?
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság álláspontjával összhangban nem életszerű megtiltani, hogy a munkáltató a világhálón, illetve a közösségi oldalak nyilvános, azaz mindenki számára elérhető adatait, információit megtekintse. Ugyanakkor az Infotv. rendelkezései szerint személyes adatot a vállalat is csak célhoz kötötten, és csak a szükséges mértékben kezelhet. A cél értelemszerűen a munkaviszony létesítése, a szükséges mértéket pedig az alkalmazás eldöntéséhez releváns információk jelentik. Vagyis azon adatokat, amik nem kapcsolódnak szorosan a jelölt megítéléséhez, nem kezelhet a munkáltató. Ha például egy nyilvános Facebook profilt nézegetve a HR-es kolléga azt látja, hogy a jelölt szeret hétköznap esténként bárokban iszogatni, ez alapján még nem zárhatná ki a kiválasztási folyamatból.
Érdemes azt is átgondolni, hogy az interneten, közösségi oldalakon fellelhető információk pontosságát, valódiságát nem lehet garantálni. Akár a jelentkező is építheti tudatosan, egy jövőbeli alkalmazó tetszésének megfelelően profilját, illetve a rosszhiszemű álprofilok létrehozása sem zárható ki, így minden esetben érdemes fenntartásokkal kezelni a megismert adatok minőségét.
Amellett, hogy a munkáltató felhasználja-e ezeket az adatokat, tudnia kell, hogy a keresés mikéntjéről tájékoztatnia kell a jelentkezőt. Azaz, ha a kiválasztási folyamat, az értékelés automatikus részét képezi a nyilvános profil vizsgálata, akkor ezt tudatni kell az álláskeresővel, hiszen csak így biztosítható, hogy az érintett vitathassa a levont következtetést.
A tisztességes eljárásnak természetesen az is részét képezi, hogy a munkáltató nem használja fel a jelentkező nem nyilvános adatait annak hozzájárulása nélkül, így például ha egy társaság látja, hogy kollégája ismerőse a jelöltnek a LinkedInen, akkor nem lehet a kollégán keresztül megismerni a magáncélú, zártan kezelt információkat.
A fentiek kapcsán az az álláspontunk, hogy a magánszemély is felelősséggel tartozik a tekintetben, hogy ki és milyen adatait ismerheti meg és ez alapján milyen következtetést von le abból. Célszerű kihasználni a közösségi portálok adatvédelmi beállítási lehetőségeit, ennek keretében tudatosan lehet alakítani az információk nyilvánosságát és védeni a magánéletet.

Pmarcsi
Légy türelemmel, s majd könnyül a nagy teher is.
Válasz idézéssel
#3
Sziasztok


GDPR 1 hónap múlva
Itt az idő, bő 1 hónapja van a könyvelőcégeknek, a könyvelőirodáknak a felkészülésre!

A könyvelők egyrészt adatkezelőnek minősülnek (pl. információkérés, ajánlatkérés, időpontfoglalás, kamerarendszer-működtetés, hírlevélküldés, közösségi oldalakon történő jelenlét és marketingtevékenység), másrészt, mivel az ügyfeleik érdekében, nevében végeznek feladatokat személyes adatokkal (pl. bérszámfejtés, könyvelés, munkavállaló bejelentése stb.), ezért adatfeldolgozónak is minősülnek. Ebből adódóan olyan adatvédelmi szabályzatra, tájékoztatóra van szükségük, amelyből egyértelműen kiderül e két különböző működésük, továbbá adatfeldolgozási megállapodást is kell kötniük, valamint az adatbiztonság követelményét nekik is teljesíteniük kell.

Pmarcsi

Megtaláltam az Infotv. módosítás tervezetét,még nincs elfogadva,gondolom alakulás után fogják ezt is tárgyalni ,mint sok minden mást Angry szakadjon rájuk a kupola Angry

Pmarcsi


Csatolt fájl(ok)
.pdf   CELEX_32016R0679_HU_TXT.pdf (Méret: 967.01 KB / Letöltések: 21)
.pdf   Infotv_jogharm_modositas_eloterjesztes_170825_PPOS_Kulcsár_Zoltán.pdf (Méret: 591.75 KB / Letöltések: 18)
Légy türelemmel, s majd könnyül a nagy teher is.
Válasz idézéssel
#4
Szia Marcsi!
Addig ne amig meg nem tudakolom ügyvéd barátnőmtől, hogy van-e valami szerzői jogi gáz, vagy az, hogy pld az Adókamara honlapján közzé van téve ettől szbad préda-e .
Üdv: Klári

Ha javulni látod a dolgokat, akkor valami fölött elsiklottál.
Válasz idézéssel
#5
Kedves Sorstársaim!

Vannak előadásokról pdf formátumú anyagaim,nem mertem eddig feltölteni.
Szabad ilyen típusú anyagokat feltölteni amit az előadók készítenek a hallgatóknak pdf formátumban és letölthető egy bizonyos helyről,szívesen megosztanám veletek,mindig töltenék fel számunkra érdekes dia pdf-ket.

Pmarcsi
Légy türelemmel, s majd könnyül a nagy teher is.
Válasz idézéssel
#6
Köszönjük a tájékoztatást.
Válasz idézéssel
#7
Most olvastam,ide másolom.

Az észrevétel jelentőségének változása az adóellenőrzésben

2018.03.21. 13:27 leitnerleitner
 
Mint arról már számos fórumon lehetett olvasni az adózás rendjének újrakodifikálásával megváltozott az észrevétel funkciója a 2018.01.01-je után induló adóellenőrzésekben. Ezentúl az észrevételnek elsődleges jelentősége lesz az ügyek megítélésében.


A továbbiakban röviden összefoglaljuk, hogy mi „lesz” az észrevétel szerepe az adóigazgatási rendtartásról szóló (Air) törvény szerint végzett adóhatósági ellenőrzések folyamán. A jelenlegi posztban az adóellenőrzésekre koncentrálunk, a jogkövetési vizsgálatra egy későbbi bejegyzésben térünk ki.
Mi az az észrevétel?
Miután az adóhatóság lefolytat egy ellenőrzést, a megállapításait egy jegyzőkönyvben foglalja össze. Ha az adózó ezekkel nem ért egyet, észrevételt tehet. Maga az észrevétel nem jogorvoslati eszköz, hanem formába öntött és a revíziót vagy a revizori megállapításokat kifogásoló adózói álláspont kifejeződése: melyet a hatóságnak a határozat meghozatala során értékelnie kell. 
 „Egy észrevétel - mind fölött”
 Az észrevétel eddigi másodlagos szerepét az határozta meg, hogy a gyakorlatban ténylegesen a fellebbezéssel induló másodfokú hatósági eljárástól lehetett érdemi változást várni az adózó ügyének megítélésében. A 2018-tól indult eljárásokban azonban az észrevételnek elsődleges jelentősége lesz. Ugyanis az új szabályozás szerint a fellebbezésben – a semmisségi okon kívül – már nem lehet hivatkozni olyan, az elsőfokú határozat meghozatala előtt az adózó által már ismert „új” tényre, aminek közlésére az adóhatóság őt külön felhívta, azonban ennek a felhívásnak az adózó nem tett eleget. Így gyakorlatilag az adózó által ismert, és a hatóság által „bekért” információkat legkésőbb az észrevétel megtétele során lehet az eljárásba beemelni, azt követően erre nincs mód.
Az új szabállyal kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy mennyire kell konkrétnak lennie az adóhatósági külön felhívásnak, illetve ha kell, miként lehet az ismeretszerzés időpontját bizonyítani.
„Most szóljon, vagy hallgasson örökre…”
Az adóhatósági külön felhívás mindössze azokat a körülményeket és megállapításokat kell, hogy tartalmazza, amelyekkel kapcsolatban az adózót a bizonyítékok előterjesztésére őt a hatóság felhívja a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett. Praktikusan ez azt jelentheti, ha az adóhatóság kibocsát egy általános jellegű, bizonyítékok bemutatására irányuló felhívást, akkor ez már elegendő alap arra, hogy ezzel az adózót az általa ismert valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtására „kötelezzék”. Amit tehát ekkor nem mutatott be, azt a későbbiek során már nem lehet az eljárásba bevonni. Az adóhatósági külön felhívás átvételétől az elsőfokú döntés meghozataláig tehát az adózónak fokozott körültekintést kell tanúsítania az általa ismert információk értékelésében: azaz döntenie kell, fel akarja-e használnia azokat az eljárásban vagy sem.
Természetesen lehetnek olyan tények, körülmények, melyek később jutnak adózó tudomására, mint az elsőfokú döntés meghozatala. Kérdés, hogy az adózó hogyan fogja tudni bizonyítani, hogy mikor jutott tudomására az adott tény, melyet bizonyítékként használna fel.
Aki lemarad: kimarad
További jelentős változás, hogy az észrevétel benyújtásának határideje adóellenőrzés esetén ugyan 15 napról 30 napra hosszabbodott, de jogvesztővé vált. Azaz, ha valaki lekési a határidőt, az észrevételt már nem terjesztheti be. A fentiek tükrében ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az adózónak lehetősége lesz kiegészítenie a határidőben megtett észrevételét. Hiszen mi mást tehetne, ha a határozat meghozatala előtt, de a 30 napos észrevételezési határidő után jut tudomására olyan információ, minek közlésére az adóhatóság őt „felhívta”, és amit fel is akar használni.
Végső megoldás - aktivitás
Összegezve kijelenthető, hogy a változás hatására az adózók érdeke, hogy az ellenőrzés – az eddiginél jóval – korábbi szakaszában is aktívan részt vegyenek, az adóhatóság ellenőreitől folyamatosan tájékoztatást kérjenek „ügyük” állásáról. A rendelkezésre álló információk és bizonyítékok helyes értékelésében pedig segíthet, ha adószakértőkkel vitatják meg ezeket. Vagyis az ellenőrzés korai fázisában érdemes bevonni tapasztalt adótanácsadót, hogy a megállapítások – az adóhatósági határozatok – után ne kelljen rádöbbenni, hogy az elmarasztalás elkerülhető lett volna.


Pmarcsi
Légy türelemmel, s majd könnyül a nagy teher is.
Válasz idézéssel
#8
Köszönjük szépen a közzétételt

Üdv.
Azért ne feljetsd el, hogy az Életben vannak csodálatos dolgok is !

Kicsi
Válasz idézéssel
#9
Most kaptam. Smile


Csatolt fájl(ok)
.doc   2018. valt.doc (Méret: 41.5 KB / Letöltések: 154)
Légy türelemmel, s majd könnyül a nagy teher is.
Válasz idézéssel


Fórumra ugrás:


Jelenlevő felhasználók ebben a témában: 1 Vendég